Kaptárak anyaga ma még többségében fa, de terjedőben vannak műanyag, nikecell felhasználásával készült méhlakások is. Régen gyékényből fontak kasokat.
Kialakításuk tekintetében három alapvető kaptár rendszer létezik: konténeres, rakodó vagy fekvő típusú. Én rakodót használok.
Rakodó kaptárak körében is több fajta létezik, mint például Dadant, Hunor stb… Az elnevezések eredetét itt nem taglalnám, lényeg, hogy ezen elnevezések alatt, rögzített méreteket értünk. Én Hunor mérettel dolgozom.
Hunor kaptár kialakítása tekintetében is vannak különbségek (de a méret mindig ugyanaz). Pl a Velencei Hunor részei falcosan illeszkednek egymáshoz. Tamási Hunorok esetén takaró léceket használunk, melyek meggátolják a fiókok elmozdulását egymáson és felfogják a kaptárvas okozta sérüléseket.
Egy átlagos rakodó kaptár felépítése:
• aljdeszka a kijárattal és röpdeszkával
• fészek, ahol az anya a petéit lerakja és a dajkaméhek gondozzák a fiasítást
• anyarács: egy fémrács (esetleg műanyag), amely megakadályozza az anya méztérbe jutását
• méztér, ahova a kijáró méhek a mézet gyűjtik és érlelik (több is lehet egymáson, hordástól függően)
• lépek: kitöltik a fészket és a mézteret. Fából készült keretbe drótot fűzünk melyre műlépet (viaszlap) olvasztunk. Ez a lép alapja, a méhek ezen építik ki magát a lépet. A fiasítás és méz is ennek hatszögletű sejtjeiben található.
• menekülőtér a rostaszövettel: szállításkor a méhek röpnyílását bezárjuk, a családok ilyenkor a menekülőtérben „vészelik át” az utazást a rostaszöveten lógva. Itt kapnak levegőt, nem fulladnak meg.
• tető szellőző nyílással: általában fémlemezzel burkolt peremes vagy perem nélküli sík fatető, ez zárja le és védi felülről a kaptárt.